• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A fejlesztő állam

E-mail Nyomtatás PDF

A fejlesztő állam
Kutatásvezető: Csáki György

 

A projekt bemutatása

Az 1980-as évek végétől, az 1990-es évek elejétől a fejlesztő állam koncepciója a neoliberalizmussal szembeni kritikaként bontakozott ki. A nem ideológia-centrikus, hanem gazdasági-politikai alternatívát kereső kritika a fejlesztő állam szerepét egyre inkább a globalizáció körülményei között, bizonyos értelemben a globalizációra adható válaszként fejti ki. A fejlesztő állam "új" elmélete elsősorban a délkelet-ázsiai újonnan iparosodott gazdaságok gyors és sikeres fejlődésére szeretett volna választ adni. Az elmélet szerint Japán és más délkelet-ázsiai országok kirobbanó gazdasági sikere a fejlesztő állammodell alkalmazásának volt köszönhető. Ennek értelmében az állam központilag irányítja a gazdasági fejlődést és nem követi, hanem irányítja a piacot. A fejlesztő állam és a neoliberális, piacközpontú megközelítés képviselői között kialakult heves vita a sikeres gazdasági fejlődés legcélszerűbb útjának meghatározásáról folyik. A "fejlesztő állam" fogalma tehát soha nem kizárólag a fejlődő országokra (azaz: az elmaradott, "harmadik világra") vonatkozott, ellenkezőleg: épp a sikeresekre, a gyorsan modernizálódókra.
Amikor Chalmers Johnson, a fejlesztő állam fogalmának egyik legismertebb képviselője 1982-ben megírta a "MITI and the Japanese Miracle" című könyvét, bevallottan az a cél vezette, hogy a világot akkor csupán két modell versengéseként (amerikai versus szovjet) ábrázoló társadalomtudósok ellenében felmutasson egy harmadik lehetséges utat. A heves neoliberális indíttatású kritikák ellenére, Johnson több szempontból is iskolát teremtett.
Egyrészt, számos közgazdász kezdte vizsgálni a fejlesztő állam sajátosságait, sikertényezőit és a kudarcok mögöttes okait más gyorsan felzárkózó délkelet-ázsiai országokban, mások ugyanakkor "fejlesztő állam"-sajátosságokat fedeztek fel jó néhány más, (nem csupán délkelet-ázsiai) gyorsan növekvő ország gazdaságpolitikájában is. Másrészt, a "versengő modellek" száma növekedni kezdett, a Johnson-könyvben felmutatott harmadik út mellett megjelentek a negyedik-ötödik "utak", alesetek sokaságával finomodtak a modell-specifikációk. Megjelentek továbbá új felosztások - Michel Albert elemzése például a modellek versenyét "angolszász - rajnai - japán/ázsiai" felosztásban tárgyalja. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok számára az uniós források hatékony felhasználásának kérdése önmagában is felértékeli a fejlesztő állammal kapcsolatos ismereteinket, tudásunkat. Az EU kapcsán felvethető továbbá, hogy miközben illeszkedve a neoliberális ideológiához rendkívül erős, szupranacionális szintű versenypolitikát visz a Közösség, addig az iparpolitika (és az ehhez elengedhetetlen stratégiai tervezés) voltaképpen teljességgel hiányzik. Pótlékként ugyan megfogalmazódnak olyan elvárások, célok, mint a lisszaboni is, de anélkül, hogy konkrét cselekvési programot, egyértelmű felelősségdelegálást jelentene. A fejlesztő állam paradigmája ugyanis - egyebek mellett - a az ún. dinamikus piackudarcból származtatható, ahol dinamikus piackudarc alatt azt értjük, hogy a piacon nem találni olyan vállalkozót, aki saját tőkéjét kockáztatva fogna olyan projektbe, amelynek megtérülése akár évtizedeket is igénybe vehet, vagyis diszkontrátája túl magas. A fejlődési korlátok leküzdésében, a gazdaság dinamizálásában ezért az állam vállal szerepet.
Kutatásunk az összehasonlító gazdaságtan módszereivel áttekinti, hogy mi, mivé változott a fejlesztő állam sajátosságai közül napjaink globális világgazdaságában, mi az, ami a régi eszköztárból a mai körülmények között is működik és mely elemeknek kellett átalakulniuk, hogy működőképességüket megőrizzék. Az egyes fejlesztési modellek feltérképezése és a releváns elemek gazdaságpolitikai tanulságainak elemzése csupán kiindulópont: kutatásunk funkcionális kérdéseket tesz nagyító alá. A tanulmányok a gazdaság- és társadalompolitika egy-egy aspektusát vizsgálják nemzetközi összehasonlításban, annak bemutatására törekedve, hogy a fejlesztő állam eszköztárával mit lehet elérni ezeken a területeken, illetve melyek ennek a közelítésnek a buktatói.
Az elkészült analitikus jellegű tanulmányok alapján a zárótanulmányban megkísérelünk megválaszolni néhány, Magyarország szempontjából különösen releváns kérdést.

A projekt keretében készült tanulmányok jegyzéke

Csáki György: A fejlesztő állam az elmúlt másfél évtized nemzetközi szakirodalmában.
Moldicz Csaba: A fejlesztő állam beavatkozása a jövedelemelosztásba.
Sebők Miklós: A fejlesztő állam és a pénzügyi szektor modernizációs szerepe.
Kamarási Diana: Ágazati politikák a fejlesztő állam tevékenységében.
Szalavetz Andrea: A fejlesztő állam és a tudomány- és technológiapolitika.
Csicsmann László: A fejlesztő állam különböző (huntingtoni értelemben vett) társadalmi-kulturális viszonyok között.
Tétényi András: A fejlesztő állam és a politikai intézményrendszer, illetve a közigazgatás kapcsolata.
Benczes István: Fejlesztő állam és az Európai Unió: "állam az államban"?
Csáki György: A fejlesztő állam sikertényezői és kudarcai a világban (zárótanulmány)


A kutatócsoport tagjai

Bassa Zoltán
Benczes István
Csáki György
Csicsmann László
Kamarási Diána
Moldicz Csaba
Szalavetz Andrea
Tétényi András

Módosítás dátuma: 2010. március 09. kedd, 10:54  

Események

Utolsó hónap augusztus 2015 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 31 1 2
week 32 3 4 5 6 7 8 9
week 33 10 11 12 13 14 15 16
week 34 17 18 19 20 21 22 23
week 35 24 25 26 27 28 29 30
week 36 31

Támogatóink



Keresés