• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A mai magyar társadalom szerkezete

E-mail Nyomtatás PDF

A mai magyar társadalom szerkezete és érdekviszonyai
Kutatásvezető: Kovách Imre

A projekt eredményeinek rövid összegzése

Befolyásos, nagy szakmai visszhangot kiváltó, a szociológiai kutatásokat orientáló mű a társadalomszerkezetről, érdekviszonyokról nem született az elmúlt két évtizedben. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a társadalomtudományok érdeklődési köre, témái alapvetően megváltoztak a nyolcvanas évektől. A posztmodern térhódításával új problémák kerültek az érdeklődés középpontjába; vezető témává vált a test, a gender, a kultúra, a kockázat, a network kutatás. Olyan témák váltak divatossá, amelyekbe nehezen vagy egyáltalán nem illeszthetők már bele a szociológia hagyományos - társadalomszerkezetre, egyenlőtlenségre vonatkozó - kérdésfeltevései.
A magyar társadalom struktúrája és érdekviszonyai című kutatás során kutatócsoportunk arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen modellel a magyar társadalom struktúrája és rétegződése nem írható le, ezért arra vállalkozunk, hogy a magyar társadalmat alkotó folyamatokat az egyes strukturáló tényezők hatásainak elemzésével oldjuk meg.
Azt állítjuk tehát, hogy nincs ugyan egységesen leírható struktúrája a magyar társadalomnak, de számos, a társadalom egyes csoportjaihoz tartozást meghatározó tényező és folyamat egymástól elkülönítve elemezhető, leírható és bemutatható. Eredményeinket egy a közeljövőben megjelenő tanulmánykötetben összegeztük. A kutatás során arra kértük fel a tanulmányok szerzőit, hogy a magyar társadalom fontosnak tartott strukturális csoportjairól, illetve strukturáló folyamatairól készítsenek elemzést.
A magyar társadalomról szóló elemzések jobb megértéséhez Kuczi Tibor - Kristóf Luca a hazai szociológiáról készített elemzést, mert amit elmondunk világunkról, az nem csak az itt élő emberekről, lehetőségeikről, fogyasztásukról, intézményeikről szól, hanem az ezeket megragadni, megérteni és leírni próbáló tudományt is jellemzi. 1989 után lényegében töretlenül folytatódhattak a korábban már megkezdett kutatások, továbbvihetők voltak a hetvenes-nyolcvanas években kimunkált megközelítések. Az intellektuális eszközök maradtak tehát, csak a feladatok lettek újak: megoldani a rendszerváltás után föladott tudományos leckéket.
Rendszerváltás alatt több egymástól elkülönülő-elkülöníthető folyamatot értenek a politikusok, politológusok és szociológusok; Laki László a huszadik századi történelmi folyamatok elemző áttekintésében vizsgálja a nyolcvanas-kilencvenes években zajló változásokat és a rendszerváltást.
Bukodi Erzsébet tanulmánya két megközelítésben vizsgálja a mai magyar társadalom rétegződését. Először a 2001. évi népszámlálás adataira támaszkodva az egyének részletes foglalkoztatási jellemzőinek figyelembevételével megalkotott klasszifikációt elemzi, kitérve az időbeli változásokra, valamint a munkapiaci helyzet iskolai végzettséghez és anyagi helyzethez fűződő kapcsolatára. A tanulmány második felében a társadalmi rétegződés másik markáns megközelítését követve a fogyasztás és az életstílus különböző aspektusaiból kiindulva kerül sor a magyar társadalom tagolódásának vizsgálatára.
Gazsó Ferenc az iskolázási folyamatokról készített elemzést a magyar újkapitalizmusban. Alapvető kérdés, hogy a rendszerváltás után kialakult polarizált társadalmi szerkezet, amelynek új underclass rétegébe tartozik a társadalom közel egyharmada, miként jelenik meg az iskolarendszerben, hogy az iskolarendszer mennyire képes illetve képes-e csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenséget. Ezekre a kérdésekre adhat választ az iskolarendszer társadalmi áteresztő képességének vizsgálata.
Kovách Imre és Nagy Kalamász Ildikó a társadalom- és településstruktúra változásainak különbségeit vizsgálja a rendszerváltást követően. A szegregáció mind a településeken belül, mind a települések és régiók között nagyságrendekkel erősebb, mint korábban. A városi és falusi társadalmak kapcsolata jelentősen átalakult az elmúlt másfél évtizedben. A vidék városi percepciója, a vidék imázsa ellentmondásosan változott. A kilencvenes évek első felében a magyar település- és társadalomszerkezetben talán még átmenetinek tartható feszültségek az ezredfordulót követően olyan mértékben erősödtek fel és stabilizálódtak, hogy a társadalom térszerkezetének nem csupán egy dimenziójában, a demográfiaiban, végbemenő fordulatról, hanem a teljes társadalmi struktúra egyik legfontosabb eleméről beszélhetünk.
A magyar társadalom érdekviszonyaival Szalai Erzsébet és Neumann László tanulmányai foglalkoznak. Szalai Erzsébet tanulmánya az új gazdasági elit és a munkásság helyzetének bemutatása után kísérletet tesz annak bizonyítására, hogy a tőke-munka viszony a magyarországi újkapitalizmus társadalmi-hatalmi viszonyainak fontos, de nem kizárólagosan meghatározó tényezője. A társadalom gyenge strukturáltságának fő komponense a gazdasági elithez való eltérő viszonyában ragadható meg. Neumann László tanulmányában a gazdasági intézményi szerkezet egy sajátos szeletét, a béralku intézményét elemzi. Kérdésfeltevése többek között arra vonatkozik, hogy milyenek a magyarországi munkaügyi kapcsolatok, az européer víziók és intézményépítő erőfeszítések mellett milyen erők és érdekek alakították azokat.
Csigó Péter tanulmánya a kereskedelmi média társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésére gyakorolt hatását vizsgálja: arra keresi a választ, hogy az internethez való hozzáférés és az internettel kapcsolatos hozzáállás terén mutatkozó különbségek individuális preferenciáktól függenek-e, s ha igen, akkor ezen individualizációs folyamatban milyen szerepet játszik a kereskedelmi média.
Angelusz Róbert és Tardos Róbert tanulmánya szerint az egyenlőtlenségek társadalmi strukturálódásában nőtt a kapcsolathálózati erőforrások szerepe, határozottabbá vált a network-javaknak más típusú javakkal történő összekapcsolódása.
Laki László tanulmányában az ifjúság helyzetének változását vizsgálja a rendszerváltozást követően, különös hangsúlyt fektetve a marginalizálódó fiatal korosztályokra, a magyar újkapitalizmus makrogazdasági és -társadalmi viszonyai által teremtett generációs reprodukció körülményeit, jellegzetességeit, hatékonyságát, minőségét és sikerességét.
Kovách Imre, Kristóf Luca és Lengyel György az elit rendszerek a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától bekövetkező átalakulását vizsgálja a szocialista rendszer lebontását követő új társadalomstruktúra és -rétegződés szempontjából. A szerzők továbbá elemzik a gazdasági, a kulturális és politikai elit változását, rendszerváltás utáni helyzetét, valamint az elit és a többségi társadalom kapcsolatát.
Kuczi Tibor a rendszerváltást követően fölemelkedett új társadalmi csoport, a kisvállalkozók összetételét elemzi a társadalomstruktúra és -rétegződés szempontjából. A tanulmány arra keresi a választ, hogy egységes, legfeljebb a tulajdon nagysága alapján rétegződő társadalmi csoportról van-e szó vagy egy meglehetősen tagolt, heterogén halmazról?
Csurgó Bernadett és Megyesi G. Boldizsár nők a családban: munkamegosztás, családi döntésekről szóló elemzése szerint a férfiak és a nők társadalomban elfoglalt helye különbözik egymástól. A nők társadalmi helyzetét nagymértékben meghatározza a családon belüli társadalmi rétegződés dimenziója. A tanulmány áttekintést nyújt a magyar nőkkel foglalkozó társadalomtudományi munkák segítségével a családon belüli munkamegosztás és döntések témakörében megjelent leghangsúlyosabbnak tartott kutatási eredményekről.

 

Az elkészült tanulmányok jegyzéke

Kovách Imre: Bevezető tanulmány

Folytonosság és megszakítottság
Laki László: Rendszerváltozások Magyarországon a XX. században
Kovách Imre-Kristóf Luca-Kuczi Tibor: A szociológia társadalomszerkezeti változásai


Hagyományos szempontok
Bukodi Erzsébet: Társadalmunk szerkezete különböző nézőpontokból
Kovách Imre-Nagy Kalamász Ildikó: Társadalmi és területi egyenlőtlenségek
Gazsó Ferenc: Társadalmi struktúra és iskolarendszer
Laki László: Az ifjúság a magyar társadalomban


Új megközelítések
Angelusz Róbert-Tardos Róbert: Hálózatok a magyar társadalomban
Csigó Péter: Média és társadalmi struktúra
Csite András-Kovách Imre-Kristóf Luca: Fogyasztás és társadalom
Csurgó Bernadett-Megyesi Boldizsár: Családi döntések, munkamegosztás és társadalomszerkzetszerkezet


Érdek, politika és társadalmi struktúra
Szalai Erzsébet: Tőke-munka viszony és hatalmi szerkezet a magyarországi újkapitalizmusban
Neumann László: Az érdekérvényesítés intézményeinek működése
Hack József-Závecz Tibor: Politikai tagoltság és társadalomszerkezet

Változó társadalmi helyzetek
Kovách Imre-Kristóf Luca-Lengyel György: Elit és társadalom a kilencvenes években Kuczi Tibor: Kisvállalkozók a magyar társadalomban
Ferge Zsuzsa: Szegények a magyar társadalomban


Célkitűzések
A magyar társadalom szerkezetének elemzése a hatvanas évektől a szociológiai és más társadalomtudományi kutatások kiemelt kutatási témája mind empirikus mind teoretikus vonatkozásban. A társadalom rendszerváltást követő átalakulásának számos részletéről megfelelő tényt gyűjtöttek össze és elemeztek a hazai társadalomtudományok, tradícióiknak megfelelőn. A magyar társadalomtudományok valószínűleg azok közé a társadalomtudományok közé tartoznak, amelyek régióban a körülményekhez képest viszonylag gyorsan tudtak reagálni a megváltozott társadalmi és intézményi körülményekre.
A hazai társadalomismeretben mégis erőteljes hiányok mutatkoznak a közvetlen és stratégiai társadalompolitikai felhasználhatóság szempontjából, amelynek okai között egyaránt kimutathatóak a társadalomtudomány piacosodásának, egyfajta módszertani merevségnek a következményei, a politikai fogadókészség és a pontosan megfogalmazott kérdésfeltevéseknek a hiányosságai, valamint hangsúlyosan az a tény, hogy a társadalomelemzések teoretikus megalapozottsága messze elmarad az empirikus kutatások színvonalától és sokszínűségétől. További hiányosságként lehet megjelölni, hogy szoros összefüggésben az előbb említett problémával a jelenkori társadalomkutatási gyakorlat még most sem fordít kellő figyelmet a társadalom hatalmi és érdekviszonyainak a vizsgálatára, holott ennek politikai és módszertani akadálya nincs.
A legnagyobb társadalmi problémák és azok kezelhetősége nem vagy gyakorlati következményeit tekintve alig láthatóan ismertek a társadalompolitikai gyakorlatban. A magyar társadalom hagyományosnak mondható megoldatlan társadalmi kérdéseire, és azokra, amelyek 1990 után keletkeztek, nincsenek stratégiai igénnyel megfogalmazott válaszok, mert a felelős válaszkeresést a gazdasági, politikai és társadalomi struktúraváltás folyamatában megszülető érdekek a szőnyeg alá söpörték.
A társadalomszerkezeti problémák pedig sokkal nagyobbak azoknál, amelyeket a politikai közbeszéd és gyakorlat elismer. Semmilyen stratégiai válasz sincs például a tömeges szegénység és társadalmi tőkék hiányában elmaradó tömeges középrétegesedés kezelésére, illetve az utóbbi, állami politika rangjára, emelt ösztönözésére és ezen az állapoton az EU tagság sem változtat alapvetően. A társadalmi érdekek és a társadalompolitika megalapozására vonatkozó kutatások elindítása nem késhet sokat, ha azok eredményeit a jelenlegi kormányzati cikluson belül a politika használni akarja.
A vonatkozó kutatás gyakorlati lépései a követezőek lehetnek:
-   összegezni az utóbbi években összegyűjtött társadalomismereti tényeket
-   megindítani az új típusú társadalomelemzés teoretikus megalapozását, amelynek mind a társadalomszerkezetre mind a társadalom hatalmi és érdekviszonyaira kiemelten kell foglalkoznia
-   kialakítani azokat a kutatási irányokat, amelyek a már tervezett, témára vonatkozó empirikus kutatásokhoz kapcsolódva, azokat kiegészítve gyűjthetik össze a stratégiai társadalompolitika megalapozását szolgáló kutatásokat

 

A kutatócsoport tagjai
Kovách Imre - kutatásvezető
Kuczi Tibor
Laki László
Csurgó Bernadett
Jókuthy Emese
Kristóf Luca
Megyesi Boldizsár
Nagy Ildikó

Külső ösztöndíjasok
Angelusz Róbert
Bukodi Erzsébet
Csigó Péter
Gazsó Ferenc
Lengyel György
Neumann László
Szalai Erzsébet
Tardos Róbert
Závecz Tibor

Módosítás dátuma: 2010. március 09. kedd, 10:52  

Események

Utolsó hónap április 2014 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 14 1 2 3 4 5 6
week 15 7 8 9 10 11 12 13
week 16 14 15 16 17 18 19 20
week 17 21 22 23 24 25 26 27
week 18 28 29 30

Támogatóink

- Nemzeti Kulturális Alap



Keresés