Anno Filmklub – Fonákjáról a 20. század

 

„Utálom az egész 20. századot” – énekelte Nagy Feró, és megértjük, ha valaki így érez az emberiség történetének legvéresebb évszázadával kapcsolatban. Mi mégis megpróbáltunk kínunkban nevetni, és filmklubunk 2017-2018-as évadában vígjátékokon és szatírákon keresztül, például a fajvédőktől szorongatott Nyúl Béla és a modernitás fogaskerekei közé szorult Charlie Chaplin segítségével mutattuk be a 20. század legjelentősebb politikatörténeti eseményeit és legfontosabb társadalomtörténeti jelenségeit.

(Az ANNO Filmklub korábbi évadjairól, vetítéseiről itt olvashat…)
 

PROGRAM

1. A „kisember” a 20. században
2017. október 11.
WOODY ALLEN: ZELIG

(magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 76 perc, 1983)

Amerika imádja a szenzációkat, Leonard Zelig pedig maga a csoda. Úgy próbál menekülni élete konfliktusaitól, hogy a lehető legtökéletesebben alkalmazkodik környezetéhez. Ez idővel olyan jól megy neki, hogy képes lesz teljesen idomulni bárkihez, bármihez. A kaméleon-ember sokáig ébren tartja az emberek millióinak érdeklődését. Az átváltozó-művészt tanulmányozó pszichiáternő hamarosan az élettársa lesz az egyéniség nélküli embernek, akinek gyógyulási folyamatát egy egész ország kíséri figyelemmel – és Zelig története igazán bővelkedik fordulatokban.

Vendégünk: ERŐS FERENC szociálpszichológus

 

2. Életmódreform-mozgalmak a 20. század elején
2017. október 25.
ALAN PARKER: PROMENÁD A GYÖNYÖRBE

(magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 120 perc, 1994)

Zabpehely-készítményeinek hála, dr. Kellogg a század elején multimilliomossá, neve pedig fogalommá vált, bár ez a jó doktor számára úgyszólván közömbös volt. Hiába nyomakodtak körülötte szélhámosok, sarlatánok, szerencselovagok ezerszám, őt csak az egészséges életvitel foglalkoztatta. A gazdagok tülekedtek, hogy bejussanak méregdrága szanatóriumába, ahol valóban egyedi módszerekkel ápolták testüket-lelküket. Szex: semmi. Beöntés: rengeteg. Hideg zuhany: naponta. És olykor csak műtéttel lehet a tisztátlan vágyakat örökre elűzni.

Vendégünk: DETRE KATALIN történész

 

3. Oroszországi forradalom
2017. november 8.
GOTHÁR PÉTER: HAGGYÁLLÓGVA VÁSZKA

(magyar-orosz filmszatíra, 85 perc, 1996)

Vászka, a pityeri tolvaj szívességet tesz Ványkának, a falusi rablónak. A két zsivány ettől kezdve elválaszthatatlan egymástól. Kifosztják az állami széfeket a vérehullató szardínia és a vezérfonal segítségével, ám nem tudnak túljárni Zinovjev elvtárs eszén, aki Fegykával együttműködve elfogja Vászkát. Most Ványkán a sor, hogy viszonozza Vászka szívességét?
A film 1996-ban a Magyar Filmszemle fő-, rendezői-, valamint operatőri díját nyerte el, ezzel Gothár Péter rendező filmjei két egymást követő évben (A részleg, 1995) is elnyerték a legnagyobb magyar filmszakmai elismerést.

Vendégünk: FÓRIS ÁKOS történész doktorandusz (ELTE BTK)

 

4. Kapitalizmus, iparosodás, „elidegenedés”
2017. november 22.
CHARLIE CHAPLIN: MODERN IDŐK

(amerikai vígjáték, 87 perc, 1936)

Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus – ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár ’36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják “az utolsó nagy némafilm-komédiának”. A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.

Vendégünk: FÖLDES GYÖRGY történész

 

5. A Horthy-korszak és a fajvédő mozgalom
2017. december 6.
FÁBRI ZOLTÁN: HANNIBÁL TANÁR ÚR

(magyar filmdráma, 90 perc, 1956)

A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a politikai jobboldal, a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül, amely végül is halálát okozza.

Vendégünk: PAKSA RUDOLF történész

 

6. A Harmadik Birodalom
2018. január 10.
CHARLIE CHAPLIN: A DIKTÁTOR

(feliratos, amerikai vígjáték, 120 perc, 1940)

Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások.

A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező – valóságkutató beállítottságához híven – nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vigasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

Vendégünk: KARSAI LÁSZLÓ történész

 

7. Koreai (és vietnami) háború
2018. január 24.
ROBERT ALTMAN: MASH

(magyarul beszélő, amerikai filmszatíra, 116 perc, 1970)

Minden idők egyik legsikeresebb háborús vígjátékát 5 Oscar-díjra jelölték, és egy arany szobrocskát el is nyert. Ez a film indította el az azóta világhírűvé vált Robert Altman rendezői karrierjét, aki csupa nagyszerű színészt válogatott háborús börleszkjéhez. A történet a Koreai háború idején játszódik egy mozgó katonai kórházban. A főszereplő sebészek minden erejükkel azon vannak, hogy a maguk módján enyhítsék a katonaélet elviselhetetlenségét. Hangszórókon át közvetítik egyik társuk szerelmeskedését, lelopják a budi falát a főnővér elől: nem szűkölködnek fantáziában és humorban, csupán egy tulajdonságukból van a szokásosnál egy kicsit kevesebb: gátlásból.

Vendégünk: BALOGH ANDRÁS történész

 

8. Hidegháború
2018. február 7.
STANLEY KUBRICK: DR. STRANGELOVE, AVAGY RÁJÖTTEM, NEM KELL FÉLNI A BOMBÁTÓL, MEG IS LEHET SZERETNI

(hangalámondásos, amerikai sci-fi, 91 perc, 1964)

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök – tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről – azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.

A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével – a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

Vendégünk: ROMSICS GERGELY történész

 

9. Államszocializmus 1.
2018. február 21.
TÍMÁR PÉTER: EGÉSZSÉGES EROTIKA

(magyar vígjáték, 88 perc, 1985)

A kelet-európai szocializmus víg végjátéka a pusztaság közepén álló “lada” (szemmel láthatólag: láda) melléküzemágban játszódik, ahol nejlonpongyolás nők szegelik össze, majd feszegetik szét az eladhatatlan ládákat. A tűzveszélyes üzemben lopott benzint tároló ügyeletes tűzoltó az üzlet fellendítése érdekében rejtett kamerákat szerel fel, és a környék vezetői ládavásárlás fejében kukkolhatják az öltöző-vetkőző nőket, akik végül egy ünnepnapi vacsorán felfedezik a kamerákat. Bosszúból másnapra sztrájkot hirdetnek, csakhogy az éppen szombat.

Vendégünk: LASKA PÁL forgatókönyvíró és TAKÁCS RÓBERT történész

 

10. Államszocialiumus 2.
2018. március 7.
GORAN MARKOVIC: TITO ÉS ÉN

(magyarul beszélő, jugoszláv filmszatíra, 118 perc, 1992)

1954-ben, a tízéves Zorán népes családjával együtt egy kis lakásban él. A fiú példaképe az ország első embere – Tito marsall. Zorán ír egy fogalmazást a karizmatikus kommunista diktátorról, amelyben kijelenti, hogy Tito elvtársat jobban szereti, mint a családját. Jutalomképpen csoportos túrára mehet példaképe szülőhelyére. A kitüntetett fiatalok csoportjába Zoran szerelme, Jasna is bekerül. Az ügybuzgó Raja elvtárs vezetésével az álmok kirándulása azonban nehéz, kiábrándító próbatétellé válik.

Vendégünk: SZERBHORVÁTH GYÖRGY szociológus

 

11. Médiakritika („kelet” – állami televízió)
2018. március 28. 
BÁCSKAI LAURÓ ISTVÁN: GYULA VITÉZ TÉLEN-NYÁRON

(magyar vígjáték, 76 perc, 1970)

A gunyoros közéleti és médiakritika középpontjában egy tévésorozat áll. A végvári csaták idején játszódó film amatőr főszereplője, a sörgyári melós, Prohászka Feri lángra lobbantja a magyar nők szívét. A sorozat kirobbanó sikert arat, hevíti a magyar öntudatot. Az elharapódzó törökellenes kampány azonban közbelépésre serkenti Bodó főszerkesztőt: Gyula vitézt hűtlenség miatt meg kell ölni. Csakhogy a közönség nem tűri a csúf véget, követeli a folytatást.

Vendégünk: LASKA PÁL forgatókönyvíró és TAKÁCS RÓBERT történész

 

12. Rendszerváltás
2018. április 4.
SZOMJAS GYÖRGY: RONCSFILM

(magyar játékfilm, 89 perc, 1992)

1989-ben vagyunk, a kelet-európai szocializmusok összeomlásának nevezetes esztendejében. Mindazonáltal a film egyetlen mozzanata sem utal e történelmi pillanat magasztosságára, ellenkezőleg, a vásznon burjánzó burleszk mozzanatfüzérek mintha csak szamárfület akarnának mutatni a politikai felhőrégiók gőgös színjátékának. A film kópés gesztussal fordul a politikák számára megközelíthetetlen, profán, hétköznapi létezés misztériuma felé. A színhely egy lerobbant, ételszagú lakótömb Gólyának nevezett kocsmája és annak közvetlen környéke. A chaplini kisemberek világa ez. Bizonytalan, lecsúszott egzisztenciák élnek errefelé: munkanélküliek és alkalmi munkások, zöldségesek és taxisok, melegszívű svihákok és alkalmi szeretők. Csúfak és gonoszak, lágyszívűek és hirtelen haragúak. Csupa kedves csirkefogó.

Vendégünk: BÖCSKEI BALÁZS politológus, politikai elemző

 

13. A Thatcher-korszak és a neoliberális kapitalizmus
2018. április 18. 
PETER CATTANEO: ALUL SEMMI
(magyarul beszélő, angol-amerikai vígjáték, 90 perc, 1997)

Gaz (Robert Carlyle) bármit elvisel, csak a pénztelenséget nem. Ezért amikor kirúgják a gyárból, miközben állás egy szál se, öt cimborájával eszelős vállalkozásba kezdenek. Vetkőzni fognak, korra, súlyra és lelkiállapotra való tekintet nélkül. Sőt, az egy dolog, hogy levetkőznek, de mindezt Tom Jones és Donna Summer zenéjére egy népes kocsmában, ahol mindenki ismeri őket, ráadásul a mit sem sejtő feleségek és egyéb családtagok is bármikor betérhetnek.

Vendégünk: BARANYI TAMÁS, az ELTE oktatója

 

14. A délszláv válság és a mediatizált politika
2018. május 2.
BARRY LEVINSON: AMIKOR A FAROK CSÓVÁLJA…

(magyarul beszélő, amerikai filmszatíra, 97 perc, 1997)

A Monica-féle botrány évében nem csekély vihart kavart ez a fergeteges politikai vígjáték. Két héttel az elnökválasztás előtt Amerika elnöke félreérthetetlen szexbotrányba keveredik, amely végképp kompromittálja esélyeit. A médiában igen járatos és dörzsölt tanácsadója sugallatára kitalálnak egy háborút, amelyet könnyen meg lehet nyerni. Albánia úgyis messze van, a híradókba meg elég néhány véres kép… Hollywood viszont elég közel, úgyhogy felbérelnek egy csúcsproducert a kitalált háború hiteles megrendezésére. És mi még azt hittük, hogy tudunk a sorok között olvasni.

Vendégünk: PUZSÉR RÓBERT újságíró, műsorvezető

 

alt