• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Az épületről

E-mail Nyomtatás PDF

A volt Igazságügyi Palota épülete

A jelenleg a Magyar Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek helyt adó épület eredetileg az Igazságügyi Palota céljaira épült 1893 augusztusa és 1896 májusa között Hauszmann Alajos tervei alapján. A palota központi részét képező nagycsarnok köré teljesen szimmetrikusan komponált két szárny déli emeleti helyiségei a Magyar Királyi Kúria, míg az északi termei a Budapesti Királyi Ítélőtáblának adtak otthont. A földszinti helyiségekben a Koronaügyészség, illetve a Főügyészség is helyt kapott.

A külső megjelenésében neoreneszánsz stílusjegyeket viselő reprezentatív épület építészeti elemeinek az aránya és összhangja, a részfeladatok megoldása, a belső térfűzései, a nagycsarnok és a főlépcsőház pompás arányai és kiképzése, a mértéktartó dekoráció, a palota teljes művészi megjelenése a funkcióhoz méltó nemes monumentalitást kölcsönöz, és középületeink legjelentősebbikévé avatja az épületet. Az igazságszolgáltatást művészi módon megjelenítő külső-belső szobrászati és festészeti alkotások a kor legnevesebb művészeitől származnak.

A főhomlokzat középső rizalitját koronázó, Magyarországon elsőként készült, és a világon is ritkaság számba menő, a felvilágosodás nemtőjét repítő három paripa vontatta diadalszekér, a Triga Senyei Károly művészi képességeit dicséri. Az attól jobbra és balra található, a törvényszolgáit ábrázoló két szobor Fadrusz János munkája, míg a timpanon törvényszolgáltatás jeleneteit ábrázoló remek domborműve Zala György nagyszerű alkotása. A szélső rizalitok szobormunkái Róna Józseftől, illetve Donáth Gyulától, míg a főpárkányt díszítő, a törvény oltalma alatt álló emberi foglalkozásokat megjelenítő allegorikus kőszobrokat Stróbl Alajos tehetséges, a későbbiek során nevessé vált tanítványai készítették.

A belsőbe ugyancsak kiemelkedő jelentőségű műalkotások készültek, így a nagycsarnokot eredetileg díszítő, de a későbbiek során eltávolított monumentális szobrászati alkotás, a magas piedesztálon trónoló Justitia szobra Stróbl Alajostól, illetve a talapzat mellékalakjai Senyei Károlytól származnak. A nagycsarnok mennyezetét Lotz Károly nagyszabású, az Operaház nézőterét lezáró remekművéhez mérhető, de a funkcióból adódóan visszafogottabb alkotása díszíti.

Ugyancsak sok műgonddal készültek a két intézmény reprezentatív célokat szolgáló helyiségei is, így a Kúria főhomlokzatra nyíló első emeleti díszterme, illetve az Ítélőtábla keleti szárny második emeletén található, a mai napig berendezésével együtt megőrzött díszterme. Kevésbé reprezentatívak, de ugyancsak gazdag plasztikai díszítéssel és igényes kivitelű bútorzattal látták el a büntető és polgári tanácsok termeit is.

Deák Ildikó, művészettörténész

Módosítás dátuma: 2010. március 09. kedd, 11:07  

Események

Utolsó hónap december 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 48 1 2 3
week 49 4 5 6 7 8 9 10
week 50 11 12 13 14 15 16 17
week 51 18 19 20 21 22 23 24
week 52 25 26 27 28 29 30 31

Támogatóink



Keresés