polhist logo

Egry Gábor sikere az ERC-pályázaton

E-mail Nyomtatás PDF

Az Európai Kutatási Tanács (ERC), amely az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb európai pályázati rendszert működteti, november 28-án hozta nyilvánosságra a 2017. évi Consolidator Grant pályázatok eredményeit. A támogatást elnyerők között idén ott van Egry Gábornak, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójának az első világháborút követő átmenettel foglalkozó pályázata is.



A Politikatörténeti Intézet sajtóközleménye
2017. november 29.


Az Európai Kutatási Tanács (ERC) bejelentette, hogy Consolidator Grant formájában támogatja a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, Egry Gábor vezette, ötéves nemzetközi kutatási projektet. Az ERC a legfontosabb és legszínvonalasabb európai kutatásokat támogatja nagy összeggel, pályázatai Európában a legjelentősebbek és világviszonylatban is kiemelkedőek. A több ezer pályázat elbírálása két fordulóban történik, az első körben kiválasztottak később egy 16-18 tagú panel előtt prezentálják pályázatukat, ez alapján születik meg a végső döntés. Az ERC 10 éves fennállása alatt a történettudományok területén Magyarországról korábban csak Karády Viktor (CEU) és Trencsényi Balázs (CEU) nyert el hasonló támogatást.

A Politikatörténeti Intézetben folyó tudományos és az ahhoz kapcsolódó ismeretterjesztő munka folytatását nagyban segíti az ERC közel 2 millió eurós támogatása, amelynek révén a 2018-ban induló új projektben hét új, részben külföldi kutató fog részt venni. Az intézet jelenleg is futó, OTKA/NKFI támogatású kutatásából kinőtt projekt azt vizsgálja, hogyan ment végbe helyi szinten az átmenet a Habsburg Monarchiából az utódállamokba az első világháború végén. Célunk annak bemutatása, hogy a világháborús társadalmi változások nyomán, egy korábban birodalmi keretek közt működő helyi társadalomban milyen reakciókhoz vezetett az új nemzetállamok megjelenése. A helyi világok és elitjük miként reagált erre, a nemzeti mellett vagy akár helyett milyen más logika – osztály, kulturális, szakmai stb. törésvonal – érvényesült az átmenet során, hogyan és mennyire tudták érvényesíteni saját érdekeiket a helyi közösségek a központtal szemben is. Azt szeretnénk az összehasonlítás révén megérteni, valójában mekkora jelentősége volt a nemzeti választóvonalaknak, mit jelentett a kontinuitás és a megszakítottság ténylegesen, az emberek életében. Ennek során a nemzeti kérdés mellett a gazdasági viszonyok, szakmai csoportok, nemzeti határokon átívelő hálózatok, a szűkös erőforrások jelentőségére is rákérdezünk. Abban bízunk, hogy az egész Monarchiára kiterjedő összehasonlítás tükrében jobban megértjük, mi történt elődeinkkel 1916 és 1930 között, és milyen tényezők határozták meg az átmenet tényleges kimenetelét a változatos helyi világokban.

A projekt során több országban szervezünk nemzetközi konferenciákat, sor kerül öt angol nyelvű kötet kiadására tekintélyes kiadóknál, és változatos módon – többek között alkotóművészek segítségével – szeretnénk bevonni a helyi közösségeket a korszak emlékezetének alakításába. Abban bízunk, hogy munkánk nyomán nemcsak a volt Osztrák-Magyar Monarchia, hanem egész Európa első világháború utáni történetének újragondolása elindulhat.


Módosítás dátuma: 2017. november 29. szerda, 15:32