Felhívás konferencia-előadásra
A Politikatörténeti Intézet 2011 december 5-én
A baloldaliság jelentései a két világháború között: önképek, kultúrák, értékelések címen tudományos konferenciát rendez.
A konferenciára várjuk előadók jelentkezését az alábbi témakörökben:
- Terminológia: a munkásmozgalom nyelvezetének kialakulása és fejlődése Magyarországon
- Mentalitás: Létezik-e „forradalmi nép”? Társadalmi helyzet, mentalitás, baloldaliság
- Harc és/vagy építkezés? „Dekonstruktív” és „konstruktív” baloldali mentalitások
- Önképek: A baloldalivá válás történetei – önéletrajzok, memoárok, narratívák
- Mozgalmak és célok: a baloldaliság-felfogások komparatív vizsgálata a különböző mozgalmak esetében
- Leírások: A baloldaliság, illetve a munkásmozgalom ábrázolása a nem politikai célú szépirodalomban
- A jobboldal baloldal-képei
Az előadások maximum húsz percesek lehetnek. Kérjük a jelentkezőket, hogy 2500-3500 karakter terjedelemben küldjék el tervezett előadásuk szinopszisát. A jelentkezéseket és a szinopszisokat elektronikus formában kérjük a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mail címre és a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mail címre egyaránt elküldeni, a tárgyban a „baloldaliság-konferencia” megjelöléssel.
A jelentkezés határideje 2011. szeptember 15. Mivel a szervezők a legszínvonalasabb előadások megjelentetését is tervezik, ezért kérik az előadókat, hogy előadásuk szövegét a konferencia időpontjára lehetőleg írásos formában is készítsék el.
A konferencia a Politikatörténeti Intézetben működő tudományos project részeként kerül megrendezésre, amely azt igyekszik körüljárni, hogy mi a jellemző általában a baloldali mentalistás kialakulására, illetve miben is áll ez a mentalitás, miként strukturálódik, hogyan válik kultúrává és politikává. A fókuszban az európai baloldaliság kulturális metszete áll. A vizsgálathoz a baloldaliság hálózatait kívánjuk feltérképezni (az európai baloldal kapcsolódási pontjai, a struktúrák, eszmék, személyek, intézmények, fórumok és médiumok áramlása, interakciója); a hálózatokban megragadható a nemzeti jellegzetességek és a nemzetközi kapcsolatok kettőssége. Az alapvető kérdés, hogyan formálódtak az egyéni baloldali identitások (mit jelent a baloldaliság, mint egyéni identitás dinamizmusa, idő-és térbelisége), ezek miféle csoportidentitásokat konstruáltak, amelyek társadalmi értékrendként, kultúraként és politikaként (a két aspektus természetesen sokban átfedi egymást) konstruálódtak meg. Ez egy állandó belő diskurzusban, illetve a másik két nagy társadalmi paradigmával (a konzervativizmussal és a liberalizmussal) folytatott interakciókban ment végbe. A párbeszéd, illetve a baloldalon belüli és a többi paradigmával való transzferek viszont értelemszerűen elsősorban nem az identitás, a habitus, illetve a mentalitás szintjein folytak, hanem nyomatékosan a kultúra és a politika szintjén, ahonnan normatív módon visszaáramlottak az „alsóbb” szintekre.
|
