polhist logo
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

„fehérek közt egy európait” – Thomas Mann Budapesten, 1937

péntek, 13. január 2017Találatok : 5663

 
„fehérek közt egy európait.” – Thomas Mann látogatása Budapesten, 1937. január 13–14.


Thomas Mann
(1875–1955) élete során hat alkalommal járt Budapesten és tartott felolvasóestet. A korabeli lapok mindannyiszor bő terjedelemben számoltak be a hírneves szerző látogatásairól.

Első ízben 1913 decemberében, Halasi Ödön és a Világ meghívására tartott előadást elbeszéléseiből a Zeneakadémia kistermében. Majd egy évtizeddel később, 1922 januárjában ismét a Zeneakadémián, ezúttal azonban a zsúfolásig telt nagyteremben tartott felolvasást, amelyen a Varázshegy tartalmát és cselekményét citálta és az Úr és kutyából olvasott fel részleteket. A hivatalos politika is fontosnak tartotta a látogatást: 1922. január 15-én Bethlen István miniszterelnök estélyt rendezett az író tiszteletére. Nem sokkal később, 1923 áprilisában Mann újból Budapesten járt, zeneakadémiai estjén ezúttal spiritiszta élményeit osztotta meg a közönséggel, nagy sikerű előadását utóbb a Nyugat közölte Willi a médium címmel.

Az 1929-ben Nobel-díjjal kitüntetett német író 1933-tól emigrációba kényszerült – előbb Dél-Franciaországban, majd a svájci Küsnachtban élt.  A nácik hatalomra kerülésük után számos, az új renddel konfliktusba kerülő németet fosztottak meg állampolgárságától. A harmincas évek derekán Mann-nak elvileg még megvolt a német állampolgársága, de a gyakorlatban érvényes német útiokmánnyal már nem rendelkezett, ami megnehezítette az országok közötti szabad mozgását. Így 1935. januári budapesti látogatására is a magyar belügy-, külügy- és vallás- és közoktatásügyi miniszterek közötti levelezés után kerülhetett sor. 1936 nyarán a Belvárosi Színházban tartott felolvasásán a készülő József és testvérei egy részletét ismerhette meg a közönség.



Thomas Mann utolsó magyarországi látogatására 1937 januárjában került sor. A Szép Szó szervezésében, a Magyar Színházban tartott felolvasást: az akkor még novellának készülő, utóbb regénnyé formálódó Lotte Weimarban című művéből olvasott fel egy fejezetet. A Szép Szó szerkesztőjeként az alkalomra verset író József Attila a rendőrség tiltása miatt nem olvashatta fel költeményét. A költeményt azonban Thomas Mann így is megismerhette, mert a felolvasást megelőzően a báró Hatvany Lajosnál időző írót felkereste József Attila, és Hatvany rögtönözve lefordította Mann számára a köszöntő ódát. Thomas Mann 1937-es budapesti vizitje kapcsán manapság ez a vers, a Thomas Mann üdvözlése él leginkább emlékezetünkben, ennek záró sora vált a magyar irodalom egyik legtöbbet idézett verssorává. A korabeli sajtóban megjelent írások azonban jellemzően nem József Attila versének eltiltásáról számoltak be; annál bővebb terjedelemben foglalkoztak Thomas Mann frissen szerzett csehszlovák állampolgárságával. 1936 novemberében ugyanis a kis cseh községben, Prosecben élő műkedvelőnek, Rudolf Fleischmann-nak köszönhetően kapott helyi illetőséget és ezzel együtt csehszlovák állampolgárságot az író, akit 1936 decemberében számos más értelmiségivel együtt megfosztottak német állampolgárságától.

Alább, József Attila köszöntő verse után válogatást olvashatnak a világhíres író 1937-es budapesti látogatásáról szóló korabeli, bő terjedelmű sajtóbeszámolókból.

József Attila: Thomas Mann üdvözlése


Mint gyermek, aki már pihenni vágyik

és el is jutott a nyugalmas ágyig

még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” –

(igy nem szökik rá hirtelen az éj)

s mig kis szive nagyon szorongva dobban,

tán ő se tudja, mit is kiván jobban,

a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:

igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.

Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,

mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt

s együtt vagyunk veled mindannyian,

kinek emberhez méltó gondja van.

Te jól tudod, a költő sose lódit:

az igazat mondd, ne csak a valódit,

a fényt, amelytől világlik agyunk,

hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.

Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,

hadd lássunk át magunkon itt ez estén.

Párnás szavadon át nem üt a zaj –

mesélj arról, mi a szép, mi a baj,

emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.

Most temettük el szegény Kosztolányit

s az emberségen, mint rajta a rák,

nem egy szörny-állam iszonyata rág

s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,

honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,

fő-e uj méreg, mely közénk hatol –

meddig lesz hely, hol fölolvashatol?…

Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,

de mi férfiak férfiak maradjunk

és nők a nők – szabadok, kedvesek

– s mind ember, mert az egyre kevesebb…

Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.

Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen

néz téged, mert örül, hogy lát ma itt

fehérek közt egy európait.


Sajtóbeszámolók Thomas Mann 1937-es budapesti látogatásáról


A weimari szellem mellett tett hitet Thomas Mann előadásában. Népszava, 1937. január 14.


Thomas Mann közönsége. Esti Újság, 1937. január 15.


Német akadémiát alapítanak New Yorkban Thomas Mannék. Az Est, 1937. január 14.


Thomas Mann elmondja, hogyan lett csehszlovák. 8 Órai Újság, 1937. január 14.


Ifj. Gergely István: Az új fanatikus humanizmusról és a párbajozó idealizmusról beszél Thomas Mann. Esti Kurir, 1937. január 14.


Rónay Mária: Thomas Mann beszél... Magyar Hírlap, 1937. január 14.


Thomas Mann megismerkedik a budapesti „demokráciával”. Magyar Nap (Pozsony), 1937. január 15.


Thomas Mann felolvasása. Pesti Hírlap, 1937. január 14.


Bálint György: Thomas Mann felolvasott. Pesti Napló, 1937. január 14.


Békessy Imre: A Proseci Felischmann. Találkozás Thomas Mann-nal. Újság, 1937. január 17.


A bevezető szöveget írta és a cikkeket válogatta: Darvasi Piroska.

Képek:
1. Thomas Mann. Herman Lipót rajza. Pesti Napló, 1937. január 14.
2. Thomas Mann felolvas. Est, 1937. január 15.


Vissza