polhist logo
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

Prostitució az első világháború idején

szerda, 29. november 2017, 17:30 - 19:30
Találatok : 3017


A múzsákat lelövik, ugye? - 3. évad

A háború peremén 6.


2017. november 29. (szerda) 17:30


„Kéjnők és lövészárok-lotyók”

Prostitúció az I. világháború alatt


Helyszín: a Politikatörténeti Intézet I. emeleti konferenciaterme (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)


A nagy érdeklődés miatt rendezvényünkre
az ülőhelyek már beteltek!


A további jelentkezőknek csak az előadóterem mögötti kis teremben tudunk állóhelyet biztosítani.

Részvételi szándékát kérjük, az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. email címen vagy a 06-1-301-4920-as telefonszámon jelezze. Köszönjük!


Vendégeink:

KISS GÁBOR levéltárvezető (HM HIM Hadtörténelmi Levéltár)
SZÉCSÉNYI MIHÁLY levéltáros-történész (NKE Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár)


A beszélgetést vezeti: Kaba Eszter


A háborúban a harcok közti pihenőidőt a katonák leggyakrabban természetes szükségleteik kielégítésére használták fel: azaz ettek-ittak, aludtak… és bordélyokba jártak. A tábori bordélyok felállításáról 1915-ben döntött a hadsereg egészségügyi szolgálata, egyrészt hogy a hosszú összezártság miatt elkerüljék a homoszexuális kapcsolatok kialakulását, másrészt hogy orvoslást találjanak az egyre terjedő nemi betegségek megfékezésére. A katonák ugyanis – „hivatásosok” hiányában – ott és úgy elégítették ki nemi vágyaikat, ahol és ahogy tudták, az így szerzett szifilisz, gonorrhoea és kankó kikezelése azonban hosszú kórházban töltött heteket igényelt. A hadvezetés nem tekinthetett el az így kieső, egyébként hadra fogható csoportoktól, ezért döntött végül a tábori bordélyok felállítása mellett. Az itt szolgálatot teljesítő „lövészárok-lotyók” szigorú orvosi felügyelet alatt tevékenykedtek, így idővel sikerült lejjebb szorítani a katonák között a nemi betegek számát.


A hátországi, főként a budapesti helyzet kissé árnyaltabb képet mutatott. A prostitúció szabályozására már a századfordulót megelőzően is történtek kísérletek, végül 1900-ben született meg az a rendelet, amely a kéjnőket több csoportba osztotta, aszerint, hogy helyileg hol végezték munkájukat – bordélyokban, a saját lakásukban, esetleg futóbárcával rendelkeztek. Ők is orvosi felügyelet alatt álltak, szolgálati idejük és egyéb, „hivatásukkal” összefüggő kötelezettségeik azonban nem voltak olyan szigorúan szabályozva, mint a fronton szolgálók esetében.


Beszélgetésünkben a prostituáltak életformájáról, társadalmi helyzetéről ejtünk szót, egyéni élettörténetekkel alátámasztva vagy éppen cáfolva az általános megállapításokat.


Az esemény a facebookon:
https://www.facebook.com/events/161442354458171


Helyszín : a Politikatörténeti Intézet I. emeleti konferenciaterme (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

Vissza