polhist logo
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

Bajnai Gordon: Válságban és válság után

szerda, 7. április 2010, 15:00
Találatok : 4137

BESZÁMOLÓ

A Politikatörténeti Alapítvány Kulcskérdések rendezvénysorozata keretében Válságban és válság után címmel tartott előadásában Bajnai Gordon miniszterelnök kormányának egy évét, Magyarország helyzetét és fejlődési perspektíváit értékelte.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy olyan időszak áll mögöttünk, amely a kormányra is nagyon sok feladatot rótt, de a legnagyobb tehertételt a társadalom számára jelentette. Ugyanakkor az, hogy a válságkezelő intézkedések fájdalmasok lesznek, nem jelenthetett felmentést a szükséges lépések megtétele alól.

Bajnai Gordon kormányának három vállalását említette. Az első kihívás a stabilizáció megteremtése volt, amelynek eredményei a gazdasági mutatókban – forintárfolyam, jegybanki kamat – is jól láthatóak. A kormány fontosnak tartotta, hogy a kiigazítás ne a fűnyíró-elvet kövesse, hanem módszeresen, átgondoltan történjen meg. Másodikként a gazdaság növekedési pályára állítását nevezte meg, ami lehetővé teheti a rendszerváltáskor igen erősen élő igényt, az európai életnívó elérését. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, tartósan két százalékkal az uniós átlag feletti növekedést kell az országnak felmutatnia. A miniszterelnök mindehhez elengedhetetlen tartja három területen a nagy strukturális átalakításokat. Ezek a nyugdíjrendszer, a szociális ellátórendszer és az adórendszer. A Bajnai-kormány mindhárom körben tett bizonyos intézkedéseket, amelyekre a kormányfő szerint építkezni lehet, ám ezt még csak egy út kezdetének tartja. A nyugdíjrendszer jelen állapotában például mintegy 30-40 évig fenntartható, de ez elsősorban ahhoz kínál jó alapot, hogy nyugodt, kiérlelt reform szülessen. A foglalkoztatás terén több olyan kezdeményezést említett, amelyek a munkába való visszatérést segítik, illetve ösztönzik, ugyanakkor ezek hatása inkább középtávon válik érzékelhetővé. Az adórendszerben pedig olyan változásokat kezdeményezett, amelyek a munka helyett a fogyasztást és vagyont terhelik. Ezek eredményeképpen a vállalkozásoknál idén mintegy 400 milliárd forinttal marad több, és a munkavállalók átlagosan másfél havi jövedelemmel többet vihetnek haza. 

A miniszterelnök kiemelte, hogy kormánya szimbolikus jelentőségű üzenetnek tekintette több fontos elv beemelését a válságkezelésbe. Így azt, hogy a válságkezelésben a szolidaritás eleme szerepet kapjon, illetve hogy a bizonyos alapkérdésekben, irányokban a részérdekeken való felülemelkedést jelenítse meg. A sikeres válságkezelés legnagyobb akadályát a csodavárásban és a reményvesztettségben látja, míg a megoldást a szívós kitartó és fegyelmezett munkában. A ma gazdasági csodaként emlegetett dél-koreai, finn példák hátterében is ezek a tényezők álltak, nem az, hogy elegen várták a csodát. Ugyanakkor ma igen erős csodaváró hangulat van a társadalomban. Egy új mandátummal rendelkező kormányzatnak nagyobb lehet a cselekvési tere, de az semmiképpen nem jelent egyben nagyobb mozgásteret is: Magyarországra ugyanúgy hatnak majd a külső és belső kényszerek.


Helyszín : Politikatörténeti Intézet I. emeleti konferenciaterme (Bp. V., Alkotmány u. 2.)

Vissza