A fejlesztő állam
Kutatásvezető: Csáki György
A projekt bemutatása
Az 1980-as évek végétől, az 1990-es évek elejétől a fejlesztő állam koncepciója a neoliberalizmussal szembeni kritikaként bontakozott ki. A nem ideológia-centrikus, hanem gazdasági-politikai alternatívát kereső kritika a fejlesztő állam szerepét egyre inkább a globalizáció körülményei között, bizonyos értelemben a globalizációra adható válaszként fejti ki. A fejlesztő állam "új" elmélete elsősorban a délkelet-ázsiai újonnan iparosodott gazdaságok gyors és sikeres fejlődésére szeretett volna választ adni. Az elmélet szerint Japán és más délkelet-ázsiai országok kirobbanó gazdasági sikere a fejlesztő állammodell alkalmazásának volt köszönhető. Ennek értelmében az állam központilag irányítja a gazdasági fejlődést és nem követi, hanem irányítja a piacot. A fejlesztő állam és a neoliberális, piacközpontú megközelítés képviselői között kialakult heves vita a sikeres gazdasági fejlődés legcélszerűbb útjának meghatározásáról folyik. A "fejlesztő állam" fogalma tehát soha nem kizárólag a fejlődő országokra (azaz: az elmaradott, "harmadik világra") vonatkozott, ellenkezőleg: épp a sikeresekre, a gyorsan modernizálódókra.
Amikor Chalmers Johnson, a fejlesztő állam fogalmának egyik legismertebb képviselője 1982-ben megírta a "MITI and the Japanese Miracle" című könyvét, bevallottan az a cél vezette, hogy a világot akkor csupán két modell versengéseként (amerikai versus szovjet) ábrázoló társadalomtudósok ellenében felmutasson egy harmadik lehetséges utat. A heves neoliberális indíttatású kritikák ellenére, Johnson több szempontból is iskolát teremtett.
Egyrészt, számos közgazdász kezdte vizsgálni a fejlesztő állam sajátosságait, sikertényezőit és a kudarcok mögöttes okait más gyorsan felzárkózó délkelet-ázsiai országokban, mások ugyanakkor "fejlesztő állam"-sajátosságokat fedeztek fel jó néhány más, (nem csupán délkelet-ázsiai) gyorsan növekvő ország gazdaságpolitikájában is. Másrészt, a "versengő modellek" száma növekedni kezdett, a Johnson-könyvben felmutatott harmadik út mellett megjelentek a negyedik-ötödik "utak", alesetek sokaságával finomodtak a modell-specifikációk. Megjelentek továbbá új felosztások - Michel Albert elemzése például a modellek versenyét "angolszász - rajnai - japán/ázsiai" felosztásban tárgyalja. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok számára az uniós források hatékony felhasználásának kérdése önmagában is felértékeli a fejlesztő állammal kapcsolatos ismereteinket, tudásunkat. Az EU kapcsán felvethető továbbá, hogy miközben illeszkedve a neoliberális ideológiához rendkívül erős, szupranacionális szintű versenypolitikát visz a Közösség, addig az iparpolitika (és az ehhez elengedhetetlen stratégiai tervezés) voltaképpen teljességgel hiányzik. Pótlékként ugyan megfogalmazódnak olyan elvárások, célok, mint a lisszaboni is, de anélkül, hogy konkrét cselekvési programot, egyértelmű felelősségdelegálást jelentene. A fejlesztő állam paradigmája ugyanis - egyebek mellett - a az ún. dinamikus piackudarcból származtatható, ahol dinamikus piackudarc alatt azt értjük, hogy a piacon nem találni olyan vállalkozót, aki saját tőkéjét kockáztatva fogna olyan projektbe, amelynek megtérülése akár évtizedeket is igénybe vehet, vagyis diszkontrátája túl magas. A fejlődési korlátok leküzdésében, a gazdaság dinamizálásában ezért az állam vállal szerepet.
Kutatásunk az összehasonlító gazdaságtan módszereivel áttekinti, hogy mi, mivé változott a fejlesztő állam sajátosságai közül napjaink globális világgazdaságában, mi az, ami a régi eszköztárból a mai körülmények között is működik és mely elemeknek kellett átalakulniuk, hogy működőképességüket megőrizzék. Az egyes fejlesztési modellek feltérképezése és a releváns elemek gazdaságpolitikai tanulságainak elemzése csupán kiindulópont: kutatásunk funkcionális kérdéseket tesz nagyító alá. A tanulmányok a gazdaság- és társadalompolitika egy-egy aspektusát vizsgálják nemzetközi összehasonlításban, annak bemutatására törekedve, hogy a fejlesztő állam eszköztárával mit lehet elérni ezeken a területeken, illetve melyek ennek a közelítésnek a buktatói.
Az elkészült analitikus jellegű tanulmányok alapján a zárótanulmányban megkísérelünk megválaszolni néhány, Magyarország szempontjából különösen releváns kérdést.
A projekt keretében készült tanulmányok jegyzéke
Csáki György: A fejlesztő állam az elmúlt másfél évtized nemzetközi szakirodalmában.
Moldicz Csaba: A fejlesztő állam beavatkozása a jövedelemelosztásba.
Sebők Miklós: A fejlesztő állam és a pénzügyi szektor modernizációs szerepe.
Kamarási Diana: Ágazati politikák a fejlesztő állam tevékenységében.
Szalavetz Andrea: A fejlesztő állam és a tudomány- és technológiapolitika.
Csicsmann László: A fejlesztő állam különböző (huntingtoni értelemben vett) társadalmi-kulturális viszonyok között.
Tétényi András: A fejlesztő állam és a politikai intézményrendszer, illetve a közigazgatás kapcsolata.
Benczes István: Fejlesztő állam és az Európai Unió: "állam az államban"?
Csáki György: A fejlesztő állam sikertényezői és kudarcai a világban (zárótanulmány)
A kutatócsoport tagjai
Bassa Zoltán
Benczes István
Csáki György
Csicsmann László
Kamarási Diána
Moldicz Csaba
Szalavetz Andrea
Tétényi András
